Fülöp Kálmán: Ne vádoljatok
Kérhettek tőlem,
de ne vádoljatok,
ha nem azt adom,
amit szeretnétek –,
emléknyalábok
szikrái az éjben,
mint örömtüzek,
csábító remények
vakondok-álmát
csírázzák a mába,
rég zokog bennem
a tegnap némasága;
elégtételt
ha egyszer adhatok –
én féltve vigyázom
éber álmotok.