Márkus László: Szafari off

Olvasni még öt éves koromban megtanítottak
Áldás vagy átok nem tudom
Talán áldás bár az első osztályban meggyűlt vele a bajom

Nem tudtam szótagolva olvasni
Nem ment

Mondhatni kiváló mentoraim voltak
Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond gróf
No meg Molnár Gábor nevelt a tévé helyett
Estéről estére
    Afrika
           India
                   Dél-Amerika
Volt az otthonom

Fiú létemre megkönnyeztem Elzát és kölykeit
Evidens hogy én is vadász akartam lenni

Naaagy fehér vadász

Később Jane Goodall és Dian Fossy mesélt ármányról és cselszövésről
A csimpánzok meg gorillák mentalitása már-már emberi

Már nem kívántam a puskát

Szavannák és esőerdők helyett betondzsungelben kalandoztam
Mi csöppet sem érdekes de olykor veszélyesebb
Felnőtt fejjel újra találkoztam Molnár Gáborral
Immár személyesen
Órákig tartó beszélgetésünkkor szembesültem a valósággal

Két év

Mindössze két évet töltött Braziliában
Egy sajnálatos baleset következtében megvakult
Hazatérte után ebből időszakból huszonegy könyve született
Gyermeki énem anno átsiklott fölötte
Akkor
Ott döbbentem rá
Az írói elme előtt nincsen akadály
A tehetség legyőzhetetlen

   Nem
           Nem csalódtam

Bár kissé fájt hogy gyermekkorom fantáziáját megmozgató
Szinte tapinthatóan élethű útleírásai
Többnyire kalandregények

Mára én is pennát fogtam bennem is keveredik álom és való
Mit később alapvetésként kezel a szellem

Így van ez jól

Kell némi műmákony ha ettől szárnyal a lélek
Talán bocsánatos bűn elképzelt dolgokat megénekelni

2019. 01. 27.