Arany-Tóth Katalin: SZEMÉLYLEÍRÁS
Te vagy a szó a csöndek mélyén,
te vagy a meghitt hallgatás.
Szemed a fény az árnyak szélén,
csókod a holdfény ragyogás.
Karod az égbolt csillagpajzsa,
szíved az élet: dobbanás!
Szavad a vágyak féltett kincse,
hangod a boldog kacagás.
Te vagy a szívem érintése,
te vagy a lélekcsordulás.