Jagos István Róbert: Fotográfiák

Mint mikor füsttől sárgult egy kép:
rajta ismerősnek tűnő idegen arcok.
Gyermekkezektől épp hogy ép,
ó időkből itt maradt örömök, kudarcok.

És itt vannak a beállított szeretetek
helyett az ollóvágta, kigazolt napok,
melyek továbbkísértenek, mint ahogy kéne -
billogként ránk égett pillanatok.

Nézd, ott vagyunk bábként mozdulatlan
a tegnap és az azelőttek határán.
Meredten, kócosan, megfakultan
úgy a nyolcvanas évek vége táján.

                                        2015