Varga Rudolf: ÁLMÉLKODOM

Minden reggel
azzal kezdem a napot, találgatom,
 mostanakkor élek-e
még
vajon? lustaságom
sárfehér kotorékában egy ideig
eldagonyázom, aztán a paplan
alatt sunyítva, ütõeremet
óvatosan kitapogatom, tappancsimat,
szárnyaimat takaróm
széléig nyújtóztatom,
majd
magamat megrugdosom, karambolos
 repülõfarkasroncsomat
 kihûlt révülésem
vackából kirángatom.
Aztán.
Aztán egész nap
 csak álmélkodom.
Azt nyüszítem, azt vonítom,
ennyi?
Hát, csak ennyi?
Csupáncsak ennyi?
Ennyi maradt
 csak?


 ÉN IS


Talán
csak ez a hosszú
július,
talán csak ez a hidegrázós
nyár,
talán
csak ez maradt. Akiket
szerettem, már mind a föld alatt.
Sóhajaikat
messzeborzongják a füvek,
horkantásikat
kongatják távoli ködök,
kérdeznek, s mire válaszolnék,
talán
már
én is
eltûnök.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf