Radnai István: MEGSEJTI
szemérmes napraforgók
az utat az idő vasfoga kikezdi
bólogatnak a szélben
a nap megkerüli a fekete felhőt
beleharap szürke országútba
felégeti tanú nincsen
csak a vak végzet
összeszántott parcellái
az erdősávok sziluettje
a semmibe költözik
kelet kapuja s a félreértett
szedd magad
lehajtott fejjel látni sem akarják
a szerelmes szende napraforgók