Demeter Zsolt: fajtám

dacos és magyar
egy ezredév átsuhant rajta
s hogy ki volt rég maga se tudja
mert üstökösként tűnt fel útja
másokat védett
majd egymást falta
ez a dacos fajta

fajtám népdaltermő csókját
fűre-virágra lehelte
dacos kedvében akár
testén vágott sebet
és mint hajdan istene  
lovon járta az eget

fajtám Európát nyargalta
nyilától ijedt
Kelet és Nyugat
kardjával történelmet vágott

majd veszett az ősvagyon
s földbe szikkadt vére
hazája darabokban
de nem nyughat mégse

fajtám az istenadta
a dacos és magyar