Pethő László Árpád: Hamuban áztak
Fojt – folyik véred
lábhoz fegyverrel tessék
lőni – ölni tán
maradjon égben
a szilánk és arc sem lesz
gondolat – sóhaj
bolyong terítve
szétkenve fákon mezőn
békétlen – árván
szüleid sírját
nem látod rég – nagyszülő
fátyla borítja
Isten takarja -:
ne lásd süllyedését az
elveszett végnek
evezők nélkül
bolyongó csónak padján
borzongó lelkek
ágyúcsőre fel-
kötözött támadások
de nem szóltak ám
csak trombitáltak
a föld felett ég alatt
hamuban áztak…
csőben tocsogva
viharban tántorogva
kushadva rögben.