Jóna Dávid: Hogy állunk

( Beleznai Dánielnek ajánlva )

szenzorok és algoritmusok
figyelik minden billenésünk
adathalmokban lapulnak szokásaink
akár életünkön
akár halálunkon vagyunk
fontosságunk és feleslegességünk dialektikájában
forgolódik önvédő közönyünk
miközben kérdéseink
ha vannak
nem várnak valós válaszokat
hanem kikeresik azokat
amelyek átmeneti megnyugvást hoznak
amelyek hízelegnek
simogatnak
vagy úgy dühítenek fel
ahogy a komfortérzetünknek még kényelmes

eközben a kibányászott szilícium
hasznosul és tanul

csak épphogy beszélünk róla
telefonunk a globális világ csápja
lehallgat minket
kitapogatja azt is
amit nem akarunk
így már nem konfekcionált a reklám
hanem a ránk szabott
a miénk
látszólag

nem sok választásunk van
annyi csak
hogy belemosolyoghatunk valamelyik
ipari kamerába
hogy a mosoly adatbázisban
is helyünk legyen

lehet hogy ez intelligencia
de olyan mesterséges
közeli és távoli egyben
a leegyszerűsített világ szerint
az ember feláldozható