Ernst Ferenc: Szeretetkarantén

Ez egy másik húsvét.
Most locsolatlanok
maradnak a lányok.
A legények
nyugton maradni,
s nem locsolóverset
tanulnak.
Apró világok
záródnak magukba.
A tavaszi zsongás
várat magára.
Karanténburkokban
pislákol az élet.
Szelíd, szolid
mosolyok
tükröződnek
félelemfoltos
ablakokban.
Öleléshiányban,
könyvlapok között
préselt akácleveleket
morzsolgatunk.
Szeret? Nem szeret?
Ez egy másik húsvét.
Nem a kérdések,
kétkedések
négynapos ünnepe.
Elérkeztünk oda,
hogy a hitetlenek
szemében hit csillog.
Hisznek.
Ha nem is a
feltámadásban,
valamiben, ami
ott ragyog szemben.
Egy szempár,
egy érintés.
Közös dobbanás.
Bezárkózás.
Érzésekkel telve.
Szeretetkaranténban.