Barna Zsolt: Életrajz

Láttam szülő nő homlokán
hideg verejtékcseppeket.

Hallottam elhaló sikolyt
fel nem sírt gyermek felett.

Ütöttem ököllel nyitott ajtót,
zártam le anyám szemét,

    ravatalon rúgtam fel gyertyatartót,
    fogtam fehér koporsó fedelét.

Estem eszméletlenül a mélybe' ,
üvöltöttem Semmibe neveket

Észt bontó jeges szélben
láttam ház felett szellemeket.

Éreztem létért esdő ajkakból
sóhajtó, utolsó nyirkos leheletet.

Ittam cipőből Múzsa csókját,
forró testéből hűs szerelmet.

Kaptam fiatal bakfis bókját,
ettem vele édes cseresznyét,

köptem a szerelme magját:
sok - sok magányos estét.