Bánfai Zsolt: FÉNYHOZÓ

Szívem olajfák alá ágyazom.
Mária könnyezik, árnyként jár a falon.
Halott ágon hírek szerint nem nő alma –

oly szép, ahogy alszik: arca fénye kitakarva.
Apám karjában szótlan rózsa-magány.
Anyám szonettet fűz két oldalán.

Napon görbült minden álom –
gúnyában járok, világít a származásom.
Jártam én is hóban egykor –

csillag-úton bolygó-ropta bocskor;
hajnalban-fejt-fehér köd fröcsköl rám,
tulipános törzs a két bokám.

Anyám ölében lobog, ég a párna –
Fulladt csikóm rég nem jár a bálba.
Mohaköntös zöldít, ül a vállamon –

Hollószárnyon fénylik ravatalom.