Barna Zsolt: Árva leánynak

Üresen tátong a ház,
benne poros könyvek
garmada, és a frászt
kapott kórón könnyek
közt vért cseppent
a múlt... és vércse
tép Időt száraz sebben!
Saját fiát sem kímélte,
ahogy Te sem tetted
Istenem! Ma is rögöt
dobtam!... s mellettem
a Halál újra felröhögött!
Árván hagytad leányod,
üresen!... tátong a gyász.
Benne száraz virágok,
poros és sivár a szülői ház.