Varga Rudolf: FÜSTBENELVESZETT

Valahol még
kell
lennie
egy
világszép vadalmafának,
valahol még
kell
lennie
egy
zöldágnak,
lennie
kell
még
hűs árnyékának,
valahol még
kell
lennie
egy
hívó
tájnak,
valahol kell lenni
egy
országnak,
egy
háznak,
egy
meleg ágynak,
meg kell
találja
füstbenelveszett önmagát
a
lélek,
kell, hogy
enyhet adjon
a
tegnapi árnyak
felsajgó
szívdobbanásának.