Radnai István: Rímektől részegen

elhagy a pénz marad a dicsőség
a párna csücskét álmodban fogdosod
de száz barátnak jár az ölelés
a vers versmondó zenész te hallgatod

szemben mint új templomi padsorok
ül a nép ami belőle megmaradt
sorozat csatorna meg nem fogott
a lélekre rezdülnek itt a szavak

figyelő arcok könnyfényes szemek
az értelemhez kulcs a zengő szózat
magyarnak a föld mindenütt kerek
tövis bánthat másutt itt ég a rózsa

ha elhallgat a vers a könyv csukva
közös emlék örömére futja