Paál Marcell Hesperus: Fohász anyámhoz

Anyám,
a gyengék ereje a tiéd.
Nekem az erősek
tévelygése jutott.
Azoké, kikben
derék a szándék,
de a tett,
többnyire, halott.
.
Anyám,
te kitartasz bennem
és törékeny magadban.
Tudod, hogy amit
akarok, az ragyog,
gyönyörű,
és még láthatatlan
a szemeknek,
.
kiálts rám ismét;
Keresd meg!
Kutatnám én,
de jobbára önmagam
sem lelem, mikor
tokosodik az érzés,
és foszlik az értelem.
.
Anyám,
tudom, őserőd lankadó.
Az enyém a magába
görnyedő végtelen.
Eljátszottam az életre
nem valót; segíts,
hogy végre érdemes
legyen az érdemtelen.