Thököly Vajk: A költő dolga
Nekem csak egy ceruza kell,
Hogy a lelkem vigasztalja,
Szavaim, gondolataim
Grafitos hegye szavalja.
Múltról, jelenről, jövőről,
Amit lát és amit érez,
Fehér lapok udvarán szánt,
Betűt vet a békéjéhez.
……..
Mi hát ím a költő dolga,
Van-é neki küldetése?
Nézzen szembe a világgal,
Valljon róla rímbe vésve.
Ha kell, örömről-bánatról,
Igaz legyen minden sora,
Szavai, gondolatai
Mások lelkét vigasztalja.