Zsebők Csaba: Nyomot hagysz, Anyám

Apám, bár mindent megtett,
inkább sötét fellegeket látott,
kevesebb fényt –
Én többet, de féltem, hogy csak egyre nő
a riasztóan feketéllő felhő
Aztán győzött a fény:
kicselezted a kórt
S még hagyod itt nyomaid –
De azok már ott pihennek
nagyatádi kövön,
a pécsi Barbakánon,
pesti iskolákban,
Tihany oldalában,
diákok fejében,
Borcsi-zsigerekben,
Zsombor szép lelkében,
s magával mindennap megküzdő
fiad szellemében