Bihari Csilla Rozália: Ott van az otthon...
ahonnan sokszor elüldözték már a gólyákat
de mindig visszatértek a fehérfekete istenmadarak
ahol a patak ölét sokszor tépte már föl
vasmarkú emberakarat
mégis most is ugyanarra a dallamra jár
nászkeringőt a habokkal a nyár
ott élek én ahol a patak partján egy akácfa alatt
gyermekgyűrűben van rejtve minden mi maradt
a patak a hold a kincskereső játék
a tűznyelven beszélő ezerhangú tajék
emlék és valóság ma is mint a gólyák
a horzsolt térdecskék a kapuban ki vár rád
az utca kanyarában derengő alak
a csordakongatásban megbúvó szavak
a szavak a szavak is visszacsengnek olykor
ha az akácgyökér a gyűrűbe markol
ha keringőre hívja a holdat a patak
ha a szél hajába gólyatoll akad