Zas Lóránt: Felvillan

Bali Sándornak és Rácz Sándornak

Felvillan egy arc a szétroncsolt
üvegcserepek közül, fenyő-
fák hordják a havasi gyopárt,
lótetemek és kéngőz között
menekül a barátom, tankok
és csúszómászók utána,
állj meg, tárd melledet a golyó-
szórók árnyékára, öklödet
emeld az ég felé és sírjál,
alkonyatba temetlek, asszo-
nyodat férjhez adom, fiadat
felnevelem, hogy emlékezzen.

                                 /Nyugat-Ausztria/