Arany-Tóth Katalin: TAGADÁS
vétkezel-e
ha tetteid másnak fájnak
ha bérence lettél
gennyes hazugságnak
s felmenthet-e
a cinkos hallgatás
nyugtod van-e
ha másnak ártasz
s konokul hiszed
eltakargat majd a látszat
felülír-e
a testbeszéd
leplez vagy leleplez
mit magad után hagytál
szerteszét
szavad egyszerre tagad
és hihető okot keres
de már semmi sem hiteles
mert tettedben nem maradt
semmi más
csak a gerinctelen tagadás
vétkezel-e
magad s mások ellen
ha titkod
tudtod nélkül is fellebben
féled-e
hogy lehet több
mint sejtetés
s bár hinnéd
ez oly kevés
hisz nincs (még)
mivel szembesülj
de ha a vád megül
lehet nagykabátod
konok hallgatásod
lelked a tisztulásba
hiába menekül
míg válladon zokog
csönd takarta
hamis vallomásod
felteszed-e
magadnak a kérdést
mily messzire mehet
a lelkiismeret
s feszület-e
az elhazudott szó
vagy csak hulló vakolat
mi semmire nem való