Benjámin László: Se cinikus, se prédikátor
Nem! Ember, jóra, szóra bátor.
Csak olyan, akit nem szivelt
a huncut öreg Prédikátor.
S kinek új prédikátorok
kínálják egyre biblikus
pátoszba csavart cinikus,
ókori bölcsességüket:
Nyugodtan alhat, aki hallgat,
szót el nem ejt s el nem fogad
hatóság körpecsétje nélkül.
Ne nem. Inkább fejjel a falnak.
Nincs nyelvem a hamis beszédre.
Senki kedviért nem leszek
se cinikus, se prédikátor,
sem a kettő korcs-keveréke.
Életem, testem a szavak.
Az „igen” torkomon reked,
ha megjelölt, gyanús alak
vagyok a meggondolt „nem”-ért.
Magamnak szót, becsültet
szavamnak! – s becsületszavamra,
vállalok egyetmást magamra.
Nem a terhektől félek én.
Kihez szólok? Meddig lehet
kibírni ezt a senki-földjét?
Ó, nemző, megtartó közösség,
milyen nehéz is nélküled.
1962.