Verseghy Ferenc: Bacchus dicsérete
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben
emberségesb istenség.
Nálla nélkűl nincs inségben
szivtágitó könnyebbség.
Zevsz apjoknak nagy vendégi
ásítoznak, alszanak,
még Bacchusnak nedvességi
jó kedvet nem gyújtanak.
Ő a' földi vigságoknak
lelkesitő gyámola,
ő a' társos asztaloknak
gondszéllesztő angyala.
1. SOLO.
Mérges Zevsznek mennydörgése
csak rémiti szivünköt,
tűznyilának vak lökése
gyújtya, rontya földünköt;
még kegyetlen Marsnak karja
tűzzel, vassal látogat,
's itt az emberséget marja,
ott meg trónust irtogat.
Farsangszőrű maskarákban
üldözvén a' szépeket,
nyögni haggya rút igákban
a' leghűebb népeket.
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben 's a' t.
2. SOLO.
Júnó asszony tűkörénél
arra tűzi gondgyait,
mint forgassa fel férjénél
a' világnak dolgait?
Öszve fűzvén eggy igába
a' kétféle sziveket
dúzsnak, pórnak hajlékába
hinti a' keserveket.
Vénus addig szétcsábittya
a' szerelmes párokot,
's búval bajjal nyomorittya
bajnokinn a' bájokot.
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben 's a' t.
3. SOLO.
Ámor sákba rejtett szemmel
lődözvén szét nyilait,
meg vegyíti gyötrelemmel
a' szerelmek' bájjait:
itt eggy szépet meghódítván,
jó nevére fótot tűz.
Ott eggy vénet elbódítván
langy tüzébűl csúfot űz.
Még Vulkánus műhelyében
sokkal rosszabb nyilt kohol,
mellyel minket vak mérgében
Zevsznek kénnye járomol.
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben 's a' t.
4. SOLO.
Bölcs Apollo szűz húgával,
fényt akarván gyujtani,
ép eszünköt nagy lángjával
agyon szokta fojtani.
Agg músái tar dalokkal
koldúlgattyák pénzünköt,
's jól lakhatván, bölcs harczokkal
háborgattyák kedvünköt.
Plútó addig ásogattya
földünkbűl a' kincseket,
's rút bűnökre csábitgattya
velek a' kis lelkeket.
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben 's a' t.
5. SOLO.
Szép Diána hüs berkekben
űzögetvén vadgyait,
műkerűlő rejtekekben
tölti túnya napjait.
Lesre küldvén sok kutyákkal
a' faluknak szépeit;
a' honőrző Pásztorkákkal
titkon űzi kéjjeit.
Még friss Hermes várasinkot
orcsürhével lepgeti,
's kinnal szerzett tárjainkot
éjjel nappal véseti.
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben 's a' t.
6. SOLO.
A' mit e' sok istenségnek
fel nem dúlnak kénnyei,
nem haggyák az emberségnek
azt Szaturnus' bélei.
Felfalván a' nagy tölgyfákot
kőszirtekkel birkozik,
's megrontván az érczmunkákot
országokkal töltözik.
Végre legszebb Szépeinknek
ránczba szedvén arczait
bajjal töltött életinknek
felkonczollya napjait.
A' KAR.
Nincs Bacchusnál a' nagy égben 's a' t.
1807.
