Pósa Lajos: Lehel kürtje
Belefújt kürtjébe:
Lelkesedett, lángra gyúltadt
A hős Árpád népe.
Zúgó-búgó kürtszó mellett
Mentek a csatába:
Így született a dicsőség,
Szabadság virága.
Hallgat a kürt… néma a kürt…
Most nem fújja senki…
Megszólal még, tudom, egyszer:
Majd ha el kell menni.
Ha megharsan Lehel kürtje:
Hallgassatok rája!
Hogy örökké viruljon a
Szabadság virága.