Tüzes Bálint: Dsida
Házsongárd
állomás
felhőig ér a fenyő
alatta maroknyi föld
mit megkíméltek a holtak
élők gödröt nem áshattak
sírhelyet az elmúlásnak
keresztet sem emelhettek
árvalányhajas békédnek
mégis döbbenten állnak meg
a fűszaggatta kőfeszület
határt szab és
át nem ereszt
szólni nem szól senki semmit
portested hanggá
nem némít már
csak zölden fénylő
keresztedet látják
megszépítve
a szavak múlását
állomás
felhőig ér a fenyő
alatta maroknyi föld
mit megkíméltek a holtak
élők gödröt nem áshattak
sírhelyet az elmúlásnak
keresztet sem emelhettek
árvalányhajas békédnek
mégis döbbenten állnak meg
a fűszaggatta kőfeszület
határt szab és
át nem ereszt
szólni nem szól senki semmit
portested hanggá
nem némít már
csak zölden fénylő
keresztedet látják
megszépítve
a szavak múlását