Zas Lóránt: Feledés és só
/Józsa Péter Pálnak/
Feledés és só, ez ma minden.
A bitófák helyére és a szikes földre
lesz-e, aki hintsen
virágszirmokat, hogy fekete pántlika
legyen kabáthajtókán és az ingen?
Nem felejteni kell, hanem emlékmécsest
gyújtani keresztek tövében és a meggyalázott
anyaföldön, amely még mindig véres.
Vetni kell, hogy az utód arasson.
Akasztottak, főbe-lőttek, Dunába-daráltak
szobrai emelkedjenek tereken és a parton!
Zászlók lobogtassák, harangok zúgják
a soha-el-nem-múló hálát,
hogy értetek is imádkozunk,
mert megbékélést majd csak
a Napba néző új magyar kalász ád!
