Czóbel Minka: A fekete lovas
Út homokjában, porfellegben
Egy lovas közeleg.
Fekete ménen ül.
A nagy ló csetlik-botlik,
Bozontos farka
Lábát csapdossa.
Lekonyul feje
Vedlett térdére.
De azért csak halad
Feltarthatatlanul.
A lovas arcát nem látja senki,
De rémület-keltő minden mozdulatja,
Egyenes tartása, feje-járása.
Csak halad a nagy fekete árnyék,
A vörös holdvilág réztányérja előtt,
Hiába térsz ki néki,
Elér mégis.
Elér egymásután minden helyre,
Eléri a leggyorsabb futót is,
Lomha fekete lovával
A fekete lovas.
