Vályi Nagy Géza: Krisztus a búzaszemben

Hullámfodrok ringatóznak: fénylő smaragd-zuhatag –
Ég a földdel forró nászt ül: élet sarjad, mag fakad.
Cirógató, csókos napfény, mint aranyló méz csorog, –
És a szembe, búzaszembe Krisztus arca mosolyog…

Nappal és éj bús harcából – orvul kúszik lomha köd,
Fojtogatva szétterül a lankákon és sík fölött, –
Ólmos szürke fátyla alatt a mag halálharmatos, –
Ás a szembe, búzaszembe Krisztus arca sápadoz…

A nap égő lángja nyomán izzó lázban ég a nyár,
Tűzpalástját alélt földre teríti rá: az aszály, –
Tikkadt szája, forró szája enyészet-csókot lehet, –
És a szembe, búzaszembe Krisztus arca torzul el…

Görnyedhátú, bús parasztok rögre hajlanak tovább, –
S míg hordozzák a keresztet és járják a Golgotát, –
Várják, várják a szent nyarat, melyből bőség magva hull,
És a magban Krisztus arca mindörökre felvidul.    

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf