Vályi Nagy Géza: Falusi nyárest

Lehull az égő vérkorong, –
az estharang imára kong.

Az utca – mint egy nagy folyam –
elnyúlik lomha-álmosan.

Két oldalán fehér keret:
kis házikók fehérlenek.

Az utcasor, a nyárfasor
között – homály leng, száll a por.

Jószág, baromfi hazaér, –
meg-megrebben a denevér.

Az ég a földre ráhajol, –
a végtelenség s csönd dalol.

A menny derengő, tiszta, sík
tükrén – a hold fénykört hasít,

és messze, földi térekig –
ezüstfátyol ereszkedik.

Küszöb mögül, sövény alól
bozontos, kóbor eb csahol.

Kazal tövében árny kuszik,
s halált rikoltoz egy kuvik…

Robotos, fáradt kis sereg
Pihenni tér, imát rebeg.

A mécsesek kialszanak,
s hű nyáját Isten őrzi csak,

S mikor mindenki elaludt:
megcsókolja a kis falut… 

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf