Sziklay János: Az arácsi völgyben

Cserjék között búvik a Koloska romja,
Iszalag, borostyán hálójába fonja.

Csak nevéről sejtik, akik itten járnak:
Omladékán állnak régi kulturáank.

Igy emészt el mindent majd a mulandóság;
Emlékünket is a szelek szerteszórják.

Akikkel itt egykor mulatozva jártam,
Mind pihennek már egy szűk, sötét kis házban.

Elnyelte a kis ház nevüket is vélek,
Pedig országszerte hangzott, amíg éeltek.

Nékem is emlékem, késő hirmondónak,
Az lesz, mit törékeny koporsómra rónak.

Mint a cseresnyefa, én is olyan voltam,
Soknak viditója virágos koromban.

Gyümölcsöt is adtam, jót-e, nem itélnék;
Kicsik, nagyok, tudom, élvezettel tépték.

De mikoron már a téli napok jőnek,
Jó leszek-e, nem t’om, mint más, tüzelőnek?

Örök élete nincs itt lenn, csak a földnek;
De nem minekünk, akiket beletesznek.

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf