Hervay Gizella: Átalvető
lecsusszan
a salakra.
Dudorai közt a hegyes váll hegye.
A sín mentén
kínlódó kövirózsa lehelete.
Fáradt.
A tarisznya
egy halom hazai bánat.
Csíkos.
Hajnal - éj.
Hajnal - éj.
Harmat és izzadságcseppek
érdesre keményítették.
A madzag összehúzza
néhány száz év
bánatát-örömét,
bánatát-örömét.
Egy csík születés, egy csík halál.
Az élő a vonat mellett megáll.
Hátára veszi a zsákot:
a madzaggal jól összehúzott,
vállához igazított,
érdesre keményedett világot.
