Rónai György: Nyárutó

Csönd, délután. Elvétve duzzadt
fehér felhők szállnak.
Végső verőfénye ragyog
a lombokon a nyárnak.

Egy öregember ül a kertben.
Nézi a fákat.
Amik jövőre is teremnek.
S amiket az őszön kivágnak.