Tűz Tamás: Rózsák napfogyatkozása
Szemre félelmetes rózsák a kertben
szépségük fölnyársal
egyszer még otthagyom fogam
emberevő szirmaik közt
illattól habzó kelyhük
elnyeli bámész arcomat
ráfagy szemem a hideg infernóra
rózsák törékeny totemek
kisujjnyi bálványaim
kondorhajú tündérek
kornétás noviciák
pillantástalan távlatokba nézek
vékonyan füstöl a tömjén oltárotok körül
hajladozik a régi ministráns
rengeteg árnyék ül fejemen
elefánt-teknős
körülaraszoltam királyságom felét
s most elnyílt szemmel okuláré nélkül
táborozom le a Szentek Szentje körül
s ha belevakulok is
belenézek
percről percre fogyatkozó napotokba