Pósa Bácsinak

Mikor beléptem az 1. osztályba
Az édes magyar nyelvet általad tanultam
Cica-iskola, Nagyapó neve napjára
ezeket a gyöngyszemeket mind fújtam
Te miattad szerettük az iskolát
s a Te soraidat vetettük először papíra
hogy a betűvetést ki hogy tudja

Te jóságos Pósa bácsi
a gyerekek legjobb barátja
tanárok cimborája
S a zeneszerzők megénekelték
a legtöbb költeményt
melyet papírra vetettél
Te ki minden gyermeket szerettél
A gömöriek kincse lettél
hisz itt a Balogvölgyben
Nemesradnóton születtél
S mikor tova vetet az élet
Benedek Elek barátjaként
Az én Újságomat szerkesztetted
s áltad a gyermekek
hamuból gyémántok lettek
s te mint jó mester
csiszolgattál minket becsülettel
Bár mind végig gyermek maradtál
s minden szépet megmutattál
s ezzel szolgáltad e szép Hazát
Verseiddel megismertetted Palócföldet
Öregbítetted a gömörieket
s alkottad a csodát Pesten
szépen, csendben, tisztességben
Köszönöm a felkérést, hogy rólad írhatok
eme szép esten itt szavalhatok
A kedvenc versem bevallom a Magyar vagyok
s eme imát gyakran morzsolgatom
melyben ott találom születésem s halálom

Kormányzó úrnak

Fenn az égen csillagok
mind-mind reám ragyog
Hőseink serege az égen csillog
Gyere vissza Horthy Miklós
magyarok kormányzója
az ég legfényesebb csillaga
a flotta legvitézebb kapitánya
Adj új erőt, s szebb jövőt,
tartást, vallást,
hogy mi is megtehessük az utat
mely a jövőbe mutat
s szolgáljuk az Urat
Hogy, építsük a nemzetet
s haggyuk megszületni a gyermeket
s ne keresünk bűnös kincseket
hanem éljünk magyarhoz méltó életet.

Üzenet a nemzetnek

A múltat ismervén
s amit diktál a józan ész
a történelemből tanulni
a jelenben cselekedni.
Hogy sokan legyünk
s emígyen cselekedjünk.
Mert a sokaságnak van Igazsága
ereje és  kiváltsága
s eszköze hogy
ezt ráeröltese másra
a Nemzet javára

Hisz a Nemzet sokaságot kíván
fegyelmet, erőt, józan észt nyilván
úgy ahogy legény a leányt
s ahogy a nap követi a holdat
Ahogy ezer meg ezer kis szobába
mívesen faragott bölcsőkben ringatják
s a családjuk vigyázzák
a kis dedek álmukat

Hisz gyermeked a jövő záloga
munkád gyümölcsét ő aratja
Emígyen lesz nagy a Nemzet
hogy ha minél több lesz gyermeked
Annál könyebb lesz neked.

Hisz miért gyűjtögetsz cselekszel
Miért adod munkába a kezed
Hogy élvezd az életet?
Akkor miért építesz?
Mit megteremtetél
ki ápolja tovább,
ki lesz ki öreg korodban
rád vigyázz?

A gyermeked
aki Isten teremtménye
Ő így ajándékoz meg tégedet.
Ember először gondolkozz
s ne könyelműen tedd a dolgod
S ne öld meg gyermeked
te halállal fenyegeted, de hisz még
meg sem született.

Gömöri csendélet

Gömör ország megszámlálhatatlan hontja
mind az ország rozmaring csokra
s az ezer szinű rétek határán
sűrű s büszke erdő áll
Itt a nagy szarvas jár
s a nyomában sok-sok vadász
Föld eme piciny pontján
ahol a gólya száll
s délben egy-egy békára meg áll
s amikor semmi se mozdul csak a délibáb
kicsi pacsirta madár fújja a dalát.

Jövőre ugyan akkor, ugyan itt

Először színpadra állok
s a mikrofonban szólok
mi a szívem nyomja szélben kiáltom
Látom ti itt vagytok
s jót szórakoztok
De addig örülök
míg a versből zenét köpültök
míg a fiú mellé leány áll
s szeretik egymást
Jövőre ugyan akkor,
ugyan itt találkozunk

Ha a Világ még is változik
s a jövőben semmi jó nem származik
ha a bérceken nem nyílik virág
s az ércek sem csillognak már
De nincs vers szó virág nélkül
Ezért hát írjunk hát együtt
A nap, hold, csillagok
egyszere reátok ragyogjon
reátok magyar fiatalok
kik szerettek s itt vagytok
Jövőre ugyan akkor,
ugyan itt találkozunk

Üstökösként szálltok
a sikeren vágtáztok
álmodjátok az álmot
megélitek a vágyat
Mert a vers csak száll
száll, száll
majd gazdára talál
s ti ezt tudjátok
Köszönöm hogy itt vagytok.
Jövőre ugyan akkor,
ugyan itt találkozunk.

Valódi világ

Igyunk hát egy párat
s holnap menjünk munkába
de nincs mert szétlopták
vagy ahogy most mondják
privatizálták
Munkanélküli segély
hiú remény
butúl már a nép
de állam mondja elég
mert nincs már pénz

Lopjunk pár milliót
meg egy fehér hollót
majd megismeri a nevünket a bolygó
s a tv-ben lobogtatunk pár eurót
Ti seregélyek mindent kisajátítotok
de még is koldusok vagytok

Így kerülünk gyarmati sorba
minden külföldi tulajdonba
mint a bohóc a cirkuszban
mikor a nézőket lelocsolja
S mi tűrjük kacagva

De engem nem így neveltek
ezért változásokat követelek
Én gyarapítom a szülőföldem
nem elveszek!
Bizalmam az ősi erényben
megrendíthetetlen!

Fénylő csillagok

Mikor az Isten Gömört teremtette
csókját az orcájára lehelte
így lettek hontok, hegyeg
s így se tetszett
teremtett bele életet
erdőket, mezőket
tájat vadregényeset
meg embereket.
S ide teremtette a legszebb virágszálakat
szebbnél szebb lányokat
akikről még írhatok
de szépségük, bájuk
leírhatatlanok.
Mind fénylő csillagok az éjszakában!
Olyanok vagytok.
Gömöri lányok.

Regionális kérdések
Fehérbe öltözött Gömörország
olyan mint a fodros menyasszony ruha
a sok-sok ezer fodra

A hontjaik hol kopaszak
hol erdő, szőlő, gyümölcskertek állnak
s a tavaszra várnak
De nem, nem kell már itt semmi
bűnös a bűvös hazai
Nem, nem kell a házi

Mert ez nem EU kompatibilis
mondják ezt olyanok
akik itt sose jártak

Ó, te szegény hazátlan Gömörország
üldöztetik az igazság
nem marad csak a nyomorúság

Te vadregényes táj
vizek, vadak a fák
Isteni gazdagság

Mikor épülnek új templomok?
Az emberek mikor maradnak itthon?
Gyerekkacaj mikor tölti be az utcákat?

S vala beteljesül a kívánság?
S jó lesz-e a hazai?
Vagy valaki halálra ítéli

S majd az ördög lakik itt?
Vagy dolgozni is méltóztatik
vagy soha semmi sem változik?

Buké

A nő illata
Íze zamata
A csók bukéja
melytől pirosodik az ember orcája
S az ember képzelete szárnyal
Együtt a vággyal
Megígérünk mindent nektek
Csak szeressetek
Amire vágytok
Itt rá találtok
S ha kebleteken elringattok
S csókokat kapok
Ezt viszont adok
Az illatotoktól elkábulok
S vállalom a rabságot
Az ízedre vágyom
S miközben a húsod rágom
Csókoddal oltom
Szomjamat
Melynek bukéjától
Részeg vagyok.