Puszta Sándor: Tűzhimnusz

Tűz, te dalolj, okosíts,
Új reményre jogosíts.

Tűz ragyogó lobogó,
Madárdal, citeraszó,

Szárnyaim kidaloló,
Tépett eget karoló,

Te mohó, terebélyes,
Te veszélyekkel késes,

Sebeiddel sebesíts,
Fellegekbe menekíts!

Hordhassalak vállamon,
Légy mindig a pártomon!

Legyek hevedtől heves,
Lángos lángodtól tüzes,

Üllődön te verj sebes
Virággá, tündökletes!

Én te, én te, én te, én,
Fény te, fény te, fény te, fény!

Legyek veled test edény,
Légy osztatlan az enyém!

Teljek színültig veled,
Míg egészen te leszek!

Te én, te én, te, te, te,
Versem izzó krátere!

  1935.