Szabó László Dezső: A tatárok nyugatról jönnek
A tatárok most nyugatról jönnek,
kísérik őket öklök és könnyek,
módszerük újra az élet-irtás,
eszköze: diktált megszorítás!
Batu kán lelki rokona, a Tőke,
a haszonelv tör, tör előre,
nyila felhőként száll az égen,
hogy lehullva szíveket érjen.
Az önzés fertője virágzik,
a szeretet ma alig látszik,
elvesztjük munkánk, éltető erőnket,
és újabb és újabb keservek jönnek.
Fondorlatos cselekkel élnek,
ha tesszük, amit mond, mindent igérnek,
felemelkedést, jólétet adnak -
közben aljasul torkon ragadnak.
A tatárok most nyugatról jönnek,
kísérik őket öklök és könnyek,
módszerük újra az élet-irtás,
eszköze: diktált megszorítás!
Miért minket gyötörnek kéjjel?
Nézzenek csak nyugaton széjjel,
bőven van romlás, tőke-átok.
Tőlünk csodákat miért vártok,!
Mert példa kell az ős-Molochnak,
lovasai már itt robognak,
ferde szemük kéjesen villog,
ki mást akar, rajta a billog!
Európának van elég mocska,
miért támadnak a magyarokra?
Talán azért, mert máskép látjuk
ezt a nyakatekert világot?
Talán azért mert századok óta
itt a szabadságról szólt a nóta,
barbár, keleti szívünkbe sütve:
a magyar a halálig büszke!
Mi magyarok, meg fogunk állni,
nem fogunk rabszolgává válni,
a tőke foga rajtunk kicsorbul,
még ha a vérünk ki is csordul!
A tatárok most nyugatról jönnek,
kísérik őket öklök és könnyek,
módszerük újra az élet-irtás,
eszköze: diktált megszorítás,
de ha nem ingunk és nem félünk,
nem tudnak majd elbánni vélünk!