Weöres Sándor: Téli vihar

Téli vihar csengetyűje
csilingel a fagyba,
ahogy ágak jégszakállát
összekocogtatja,
éles jégszilánkokat ver
le a kemény hóra:
éjjel-nappal csengő-bongó,
lengő-dongó, zengő-zsongó
mutatótlan óra.

De ha behatol a házba,
nem muzsikál szépen,
visítoz a kemencében,
huhog a kéményben,
kergeti a kutyát, macskát
félszerbe, kazalba,
lehullt tető-cserepeken,
megtépázott ház-ereszen
kesereg a gazda.