Tornai József: Isten őszi szava
Istenem, öregszem,
egyre halandóbb leszek,
nemsokára megosztozik rajtam a természet
meg az örökkévalóság,
minden dallam temetési zene
az én kiszáradt kertemnek:
tegnap fényben zömmögtek
levelei,
méhekkel táncoltak a sárga és lila virágok,
a fű égre készült
kiegyenesített pengéivel.
Ma minden bogyós fürt
összeaszalódott,
fekete vénasszony-kéz.
A nyáriorgona bokra zörögve levetkőzik,
mikor végre
megérteném már
a te nyelvedet.