Vészi Endre: Róma Róma November
Hát megláttam Rómát bár Marcus Aurelius ellovagolt a helyéről
őt most tatarozzák
de kaptam egy pápai áldást Szent Péter terén
és fokhagymás kagylót spagettit meg sült rákot ettem
a Campo Dei Fiorin
hol Giordano Brunót az égbe emelte a máglyahalál
s ültem a Piazza Spagna lépcsőfokain
Fellini szemével figyelve a lányok s fiúk tömegét
egyetlen tüdőből lélegző nagy test áramlatában
és ittam a sört pléhdobozból
A diadalív Titusé is beállványozva
ott vonult alatta talán egy rabszolga-ősöm
szakálla ágbogai megalvadt vérrel tele
s bár ama győztesek elkeveredtek a porral
hüvelyujj-intésük rettegi ma is az emberiség
Rőtbarna téglafalak
pineák gyengéd ecsetje az ég vásznain
ókori oszlopok processziója
kanyargó utcák homálya üvöltő autóroham
Aldó Morót itt lelték egy csomagtartóban
a házfalon tábla virágkoszorú
A csodát és iszonyatot
öblíti súlykolja ontja a Város varázsa
etruszk kőhajadonok
egyenes vállukon kék horizont – közelednek
hogy fér egy ember szívébe a látomás?