Simonyi Imre: Régi gyulai karácsonyok
Éjféli mise
Saruszíjját tán meg nem oldanám,
mert hitem sarun s mennyen túl ér.
Mégis – babonás szertartású
hófehér éjféli misén
kóboran ha arra vetődtem,
vagy hideg elől az utat
ott kerestem toronyirányban:
valami papos hangulat
elfogott engem is: – a jámbor
áhítatos együgyűség…
S ünnepeltem egy Lányasszony
s az Ácsmesternek gyermekét.
Ének
Hogyha volnál olyan nyárfa;
bárányfelhő a kucsmája:
földig érő szeretet-
re intenéd az eget.
Hogyha volnál olyan bárány
kinek farkasfoga nőtt:
húsod porhanyósra rágván
kínálnád az éhezőt. –
Hogyha volnál olyan ember
akinek szakálla kender:
szőnél abból kendervászont,
hogy a világ meg ne fázzon. –
Húsz kisasszony
Éjféli mise. Karmantyú. Prémgallér.
Ma-született-Égi-Bárány: Kis-Jézus.
A kóruson egy orgona meg húsz gavallér.
S az oltárnál a teljes helyi klérus.
S a két első padsorban húsz kisasszony.
Mennyből-az-angyal: mind a húsz kisasszony…
Ó, húsz hívő karmantyú, húsz prémgallér!
S, ó: Ti-Bennetek hívő – húsz gavallér
