Harsányi Kálmán: Ez a megváltás?
A vér szagától fuldokolva szakadtam vissza közétek,
Romlásból romlásba sodortak, s romlást aratók!
A gyűlölet nélkül ölők szomorú seregéből vágott a sors közibétek
Sárgán mosolygó százmilliók!
Jobb volt a vérontás, jobb volt a gyűlölet nélkül ölés,
A vak, a bolond,
Minden jobb a ti sárgán mosolygó sárlé-szíveteknél,
Zavarost-kavarók!
Mocsár! mocsár!... bűzös hínárhullák ölelése,
Zöld nyál-bilincsek s hurkok síkos utálat-útja:
Mi ismerünk hősöcskékké csalt és most megcsúfolt
Szégyenlős arcú, vén, volt-katonák!
S ha felfuldoklik éjjelente még
Szívünkben a nagy, örök iszonyat:
A Bitva fertőit gázoljuk álmainkban.
Hol egy italnyi tiszta víz most, ebben a mocsár-óceánban,
Vén Európa poshadt mocsarában,
Melyet fenékig fölkavartatok?
(A fölkavart fenékről fölmerülnek
Rég elsüllyedt, bitang kalózhajók,
S a bendő-népek ellepik
Rabolni, csalni, zsarolni, falni,
Ordító lobogók alatt.)
A vér szagától fuldokolva szakadtam vissza közétek,
Cserepes ajkkal: – hol a tiszta víz?
(Kalózhajók, ordító lobogók,
Hínárhurkok, zöld nyál-bilincsek:
Ti vagytok a megváltás?)
Úsznék, de hova ússzam?
Hol van az élet szigete?
Hol van az új, a bővizű forrás,
Mely szomjamat oltsa?
(Van ember most, ki nincs kalózhajón,
Vagy hínárhurkon ebben a mocsárban?)
Hol oltsa szomját most, ki istent szomjazik ez átokvert mocsárban?
Hol igyam én, a legyőzött győző,
Szégyenlős arcú, vén, volt-katona?
Szomjaztam bennetek s magamban az istent, s gyűlölni taníttok?
Gyűlölni engem,
Kit a gyűlölet nélkül ölők szomorú seregéből vágott a sors közibétek?
/1919./
A költő, író, színikritikus.
*Mezőkövesd, 1876. dec. 11. –† Bp., 1929. máj. 31.
*Mezőkövesd, 1876. dec. 11. –† Bp., 1929. máj. 31.
