Kónya Lajos: Zümmögő
Mint egy bogár, az alkonyat
piros kelyhében ülsz,
hallom zümmögő hangodat,
várom, hogy felrepülsz.
De ülsz, csak ülsz, hűs szirmait
becsukja rád az éj
és duzzadón kél álmaid
szélén a holdkaréj.
Dagadó hold, szép D-betű,
gömbölyű mint magad.
Csak mosolyogj, bogárszemű!
Száll, száll a hold s dagad.
Olykor, ha rátesszük kezünk
hasadra, hallani,
hogy rugdalódznak gyermekünk
apró kis lábai.
/1954/