Szentjánosi Csaba: Merítés



Engedj el mindent,

hogy lásd éljen.

A bűnt fogjuk rá,

pedig a halál vétlen.


Az élet erőszakosabb,

önmagával éltet.

Kívánságával öli meg

mindig a létet.



Válj Te is mint az eső,

tengercseppé.

Így választja lelkedben

a jót és a rosszat- Isten ketté.



Létezz, mint a fecske,

ki repülve hal meg az égben.

Szűrd át a fák fésűjén csendedet,

hogy visszhangod sokáig éljen.



Illatozzál, mint a rózsa,

hullajtsd el éveid-szirmát.

Órádból így majd utódaid,

emlékeidet isszák.



Kövesd Isten lábnyomát,

mint egy jó indián,

hogy megtaláld megváltásodat

Egyszülött fián.



Tartsd zsebedben a semmit,

legszebben az énekel.

A legmagasabb hegyre,

csak szegényen tudsz

 felmenni a vénekkel.



Sokasodjál, mint a mag,

a jótett, a szeretet.

Népesítsd be harangozó

virágokkal a kerteket.



Ne állj meg az Óceánnál, csak a víznél,

igyál és menj tovább,

különben mindig gyötörni fog,

a mélység-magasság honvágy.



Engedj el mindent, hogy

lásd minden szabad.

Mások súlyával

emeld fel magad!

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf