Oroszhegyi Sz. Józsa: Utca-kotró
Ott egy országos keresztút
„Zrínyi”-nél,
Hol naponta száz kalandor
Elhenyél;
Körülötte jobbra-balra
Pocsolya,
Ide s tova kényesen jár
Sok pulya.
A köbös kősorozaton
Kis fiú,
Nyírcsomóval sepregetve,
Szomorú;
Gyönge arca esdekelve,
Szeme szép,
Szivecskéje benn sajogva,
Szörnyű kép.
Sipka illenék fejére,
Ámde nincs;
Kis mellényke tetemére,
S mije sincs;
Tán nadrág az, ami lábát
Fedezi;
Ám belőle kandikálnak
Térdei.
Van-e talpán csizma, saru
Vagy cipő?
Oh, ezt még a természettől
Nyerte ő.
Ép karára gyolcs lemezke
Gyüremlett,
Dideregve kergeti a
Hideget.
És pillogva kunyorálgat
„Krajcárkát!”
S cseppenő vámért mindenkit
Átbocsát:
Ki lehetne segíteni
Idegen
Az apátlan, az anyátlan
Kisdeden?
