Szabó Lőrinc: Verkli
Közben háború és hétköznapok.
Könyvek. Szerelem. A verkli forog.
Könyvek. És tavasz. Hajnalka beteg.
Erősebb minuszos szemüveget
rendel az orvos. Nyár Tiszabecsen.
Béber bevonul. S megint szerelem.
S to glükümálon, és kórházvonat.
Egy ápolónő ópiumot ad.
S könyvek megint, Peer Gynt, és új mozik,
s a sötétben két szem találkozik,
s őszi hold kél, szívek zűrzavara,
s óh, égő avar esti illata!
Aztán Soracte stet nive candidum.
S varjú mondja: Kár, s ágyú bőgi: Bum!
S könyvek, szerelem és könyvek megint,
és verkli bent és verkli odakint...
S Hang kérdi: "Hol vagy, végső értelem?"
S felel: "Túl az Égverő Hegyeken!"
