Juhász Gyula: Nyár
A távol csillagok oly szőke fénnyel égnek.
/Annára gondolok, ki szőke s messze rég./
Kaszálók illatát üzenik esti rétek.
/Annára gondolok, emléke enyhe, szép!/
A nyár ragyog, lobog. Pipacsosok a rétek.
/Annára gondolok, ó én letűnt nyaram./
Őszünk be közeleg, falevél földre téved.
/Annára gondolok és siratom magam!/