Bittner Lajos: A felleg
Fehér felleg vagyok,
A nap hívott elő
A rút mocsárból,
Friss széllel vágtatok,
A szívem könnyező
Tavaszi zápor.
Világom más világ,
Messzire látok én,
Túl minden bércen
S a tiszta hóvirág
A havasok gyepén:
Húgom, testvérem.
Gyolcs lelkem törli meg
A bágyadt csillagot
S a méla holdat.
Pamatom úgy libeg,
Akár egy égre rótt,
Szétzilált mondat.
De ha elolvasod
Mit a szél titka sző,
Víg leszel s bátor;
Veled így egy vagyok
S a szívem napverő,
Tavaszi mámor!