Rakovszky József: Új Jákob álma
Az új Jákob szegény és társtalan,
Tarisznyájában kenyérmorzsa van,
Lakása sincs, csak Istene!
Mégis úgymond van mindene!
Párnája kő vagy utcapad,
hol megpihen,
hol fáradalma elapad,
s úgy érzi, nem fáj semmi sem!
Az új Jákob szegény és álmodik,
Lajtorjáján, az égig kapaszkodik.
Jövőbe lát a két szeme,
S beszél az Isten is vele.
Így szól az Úr:- Fiam, ne félj,
Csak tarts velem!
Bármennyire is küzdve élj,
Tied lesz majd a győzelem!
S az új Jákob szegény, de bízva él.
Minden reggel vidáman útra kél.
Barátja nincs csak Istene,
Ki majd törődik ő vele.
S gondját, ki könnyen elveti,
mint ő teszi,
az élet titkát megleli,
s a győzelmet elnyeri!
/ Budapest, 1949. március 29/
