Rakovszky József: Hazavágyás

Ajánlom Sátoraljaújhely lakosainak!

Míg szívbatyumban hordozom
ezernyi emlékholmimat.
– Szülőhazám, kis városom,
ma ismét Rád gondol fiad!

A vágyálom, ha csillagos
szárnyára felkap néha még,
dalolva járom zeg-zugos
kis utcáidnak rejtekét.

Áll még a ház a szegleten,
őrizve gyermekéveim.
Pedig be rég volt… Istenem!
Nagy már a kor, s a ház kicsiny.

S az utcavégről intenek
borok királyát érlelő
zempléni híres, szép hegyek:
megannyi büszke drágakő.

Ott zúg a fenyves égi dalt,
ha szél cibálja húrjait.
Nyelvem már érzi az italt!
Tüzes varázsa andalít.

– Oh drága föld, szülőhonom,
be megfáradtam nélküled!
Vándorbotom ha eldobom,
Te adj majd békés nyughelyet!

Mert szívbatyum már oly nehéz,
hogy vágyom azt a kis kaput,
mely hazavárón int felém,
s amelyen bús fiad befut!

Pilis, 1983. november. 21.