Petri Mór: Zokog az ősz

Zokog az ősz, levélkönnyében
A szívem is fel-felzokog.
Hol a virágos, a dalos nyár?
Hol vannak az aranynapok?

Hol vannak, hol? – Sugárözönben
Itt tündökölt a föld s az ég.
Szinpompájuk, ezernyi ékük
Dúsan pazarlák szerteszét.

Csak te nem láttad a mezőknek,
Hegyeknek bársonypamlagát.
A madarak édes zenéjét
Nem hallád, meg nem hallgatád.

A nyár itt égett körülötted,
El-elállotta utaid.
Hiába, ha te elvakultan
Hajszoltad lelked álmait.

Álmodozó szív, hova törsz még?
Nézd, nézd odább már köd lebeg!
S a szél, az őszi szél előtted
Söpri a rózsalevelet.

Egyetértés, 1905. okt. 8.